View Sidebar

Kategória: Látnivalók

Zirci Ciszterci Apátság

Zirci Ciszterci Apátság

Az apátságról

A zirci apátságot III. Béla király 1182-ben a bakonyi királyi erdőispánság területén alapította. Zirc oklevelei és könyvei a 16. században nyomtalanul eltűntek és elpusztultak, ezért korai történetéről igen keveset tudunk. A török időkben, miután Veszprém elesett, már Zirc sem nyújtott biztonságot, így a terület ebben az időben lakatlan maradt. Azt ezt követő időkben lassan szerveződött újra a rend. 1750-ben tizenkettőre növekedett a szerzetesek száma. 1752. június 4-én Padányi Biró Márton veszprémi püspök nagy ünnepség keretében felszentelte a nagy gonddal megépített barokk templomot. 1814-ig Zircnek nem volt külön apátja, I. Ferenc király ekkor Dréta Antal zirci perjelt nevezte ki apátnak. Dréta Antal zirci apát kinevezésekor az állam és a társadalom elvárta, hogy a zirci ciszterciek is vegyenek részt a jezsuiták 1773-ban történt feloszlatása következtében elárvult gimnáziumok fenntartásában. Így Zirc elvállalta a székesfehérvári és a pécsi gimnáziumot, miután az egri gimnázium vezetése a Pásztóval való egyesülés következtében ugyancsak reáhárult. Így lettek a magyarországi ciszterciek mintegy tanítórenddé. 1923-ban XI. Piusz pápa felállította a rend Zirci Kongregációját, amelynek alkotmánya, konstitúciója 1941-ben nyert először szentszéki jóváhagyást. Werner Adolf apát (1924-1939) kormányzása alatt, 1928 és 1939 között Budán, Baján, Pécsett és Székesfehérváron új, modern és kitűnően berendezett gimnáziumokat épített a rend. 1945-be a zirci apátságtól kárpótlás nélkül elvették birtokait, amelyek addig a gimnáziumok fenntartását szolgálták, 1948-ban államosították az ország minden iskoláját, 1950-ben pedig a totális kommunista diktatúra betiltotta a rend minden működését. 1989-ben a Zirci Kongregáció ismét államilag elismert intézmény lett. Az első néhány szerzetes 1990 elején térhetett vissza Zircre. Nyugdíjas korú, idős rendtagokkal és néhány növendékkel kellett mindent újra kezdeni. 1993-ban a pécsi, 1994-ben a székesfehérvári, 1997-ben a budai és az egri gimnázium a rend tulajdonába és ciszterci irányítás alá került. (Forrás: http://www.ocist.hu/rendtortenet-magyarorszagon)

Nevezetességek az apátságban:

  • Apátsági templom
  • Egyháztörténeti kiállítás
  • Díszudvar
  • Középkori romkert és Kripta
Fullscreen-Logo
Zirci Ciszterci Apátság

loading map - please wait...

Zirci Ciszterci Apátság 47.263869, 17.874134

2014. első félévi programajánló: itt

További információk itt

Viator Apátsági Étterem és Borbár

Viator Apátsági Étterem és Borbár

A VIATOR Apátsági Étterem és Borbár a pannonhalmi Kosaras dombon, a Pannonhalmi Főapátság új látogatóépületében nyitott meg 2010. május 28-án. A VIATOR a pannonhalmi bencés szerzetesközösség gasztronómiai jelképe: egyszerre tradicionális és modern, olyan, amely érdemes a vendégek bizalmára. Alkalmas mind kirándulók, mind üzletemberek számára a mindennapi rohanás közben egy nyugodt ebédre vagy vacsorára.

A VIATORban kiemelt szerep jut a boroknak, elsősorban a stratégia partner Apátsági Pincészet termékeit – köztük olyan tételeket is, amelyek csak Pannonhalmán hozzáférhetők – kínálja a Vendégeknek, de szinte minden borvidék képviseltetve van a borlapon.

Az étteremről megjelent cikkek: 

Fullscreen-Logo
Viator Apátsági Étterem és Borbár

loading map - please wait...

Viator Apátsági Étterem és Borbár 47.554996, 17.759571

Bővebb információ: http://www.viator.co.hu/home

Apátsági Pincészet

Apátsági Pincészet

A Pannónia Szent Hegyén 996-ban letelepedett bencés szerzetesek templomuk és monostoruk felépítésével egyidőben újjáélesztették a rómaiak által már korábban elkezdett, de feledésbe merült szőlő- és borkultúrát.

Újjászületés

A pannonhalmi bencés szerzetesek a korábbi évszázadokban mindig foglalkoztak szőlőtermesztéssel és borkészítéssel, az adott kor legmagasabb szintű szőlő- és borkultúráját művelték. A rendszerváltás után újabb lehetőség adódott, hogy ezt a hagyományt tovább ápolhassák, és 2003-ban felépült a Pannonhalmi Apátsági Pincészet.

“A Pannonhalmi Apátsági Pincészet ültetvényeiről származó szőlő feldolgozására a közel 2000 négyzetméter alapterületű, a monostor tövében épült új pincében és borházban kerül sor, amely Szent Márton hegyének délkeleti lábánál helyezkedik el. A szőlő feldolgozásához illetve a bor érleléséhez tájba illő, a domborzati viszonyokat jól kihasználó komplexum épült, amely lehetővé teszi, hogy a Pincészetbe látogatók teljes betekintést nyerhessenek a borászati munkába és annak eredményeibe.”

Szőlőültetvények

Az Apátsági Pincészet ültetvényei a pannonhalmi borvidéken találhatók, amelynek összterülete kb. 600 ha-ra becsülhető (ezzel a területnagysággal az ország 22 borvidéke közül a kisebbek közé tartozik). Időjárási viszonyai kiegyenlítettek, országos tekintetben közepes fény-, hő- és jó csapadékellátottságú. A szőlőművelés főleg löszön, homokon kialakult barna erdőtalajokon folyik, a kémhatás pedig valamennyi dűlő összes talajrétegében lúgos, a talajok így meszesek.

Pincészetünk közel 50 ha területen gazdálkodik, ültetvényeink jórészt a korábbi főapátsági területeken, négy nagyobb dűlőben helyezkednek el. A 2001-ben kezdődött szőlőtelepítési munkák révén az ültetvények 2,4 x 0,8 m térállásúak Guyot-művelésmódban. Létesítésüknél fontos szempont volt, hogy a hektáronkénti tőszámot 5000 fölé tudjuk emelni, mert így adott hozam elérését megcélozva lényegesen csökkenthető a tőkénkénti terhelés, ezáltal a borkészítés jobb minőségű alapanyagból indulhat meg. A művelés során állandó követelményünk a korszerű gépesítés és az igényes kézi munka optimális egyensúlyának megtartása.

Látogatás

Pincészetünk mint nyitott látványpince alkalmas és lehetőséget nyújt arra, hogy a mesterség iránt érdeklődő, borkedvelő közönség betekintést nyerjen a borászati munkákba és kommentált kóstolók keretében ismerje meg borainkat. A látogatás a Pincészet által szervezett szakvezetéssel történik, amelynek keretében vendégeink megismerkedhetnek a bencés szőlő- és borkultúra történelmével, megtekinthetik az új épületegyüttest és végigkövethetik a borkészítés technológiai folyamatait valamint megkóstolhatják a borokat, amelyhez a klasszikus pinceágban egy közel 50 fő kényelmes leültetésére szolgáló kóstolóhelyiség került kialakításra.

Jó idő esetén május elejétől augusztus végéig minden nap, szeptemberben pedig hétvégenként üzemel Kóstolóteraszunk, ahonnan a monostori levendulaültetvények és a Keletre nyúló táj csodálatos képe tárul látogatóink elé. Az időjárástól függően működő teraszon azoknak a vendégeknek is alkalmuk nyílik aktuális boraink kóstolására, akik nem kívánnak pincelátogatási programon részt venni vagy éppen csak egy kellemes délutánt szeretnének eltölteni ebben a páratlan környezetben.

A borturisztikai lehetőségeken túlmenően hagyományosan megrendezett jazz- és népzenei koncertekkel illetve egyéb kulturális eseményekkel szeretnénk a jövőben is még emlékezetesebbé tenni vendégeink Pincészetünkben tett látogatását.

Előzetes bejelentkezés szükséges!

Fullscreen-Logo
Apátsági Pincészet

loading map - please wait...

Apátsági Pincészet 47.554953, 17.759571

További információ itt

Pannonhalmi Bencés Főapátság

Pannonhalmi Bencés Főapátság

996-ban Szent Benedek életideálját követve cseh, német földről és Itáliából érkezett szerzetesek telepedtek le a magyar törzsek által elfoglalt Kárpát-medence nyugati részén, az egykori “Pannónia szent hegyén” (Mons Sacer Pannoniae). A bencés szerzeteseké az érdem, hogy a X. század európai népeit rettegésben tartó, fosztogató magyarok megszelídítésében uralkodójuk, Géza fejedelem, majd annak fia, az első magyar király, I. (Szent) István segítségére siettek. A Tours-i Szent Márton tiszteletére emelt monostor a fejedelmi alapítás szándéka szerint a középkori Európa kultúrájának keleti hídfőállása lett. I. István megerősítette a monostor jogait az 1001-ben kiadott Pannonhalmi Alapítólevéllel: “Pannónia hegyén lévő Szent Márton monostornak … olyan kiváltságot engedélyeztünk, amilyet Montecassino Szent Benedek monostora kapott. ” Az oklevél a Pannonhalmi Bencés Főapátsági Levéltárban található.

Pannonhalma az 1541-ben történt főapátsággá válásával kiemelt helyet kapott a magyarországi bencés monostorok között. József 1786-ban beszüntette a magyar bencés kongregáció összes házának működését. A rendet 1802-ben állították vissza, mely elsődleges munkaterületéül a középiskolai oktatást kapta. 1945 után a rend birtokait és a bencés iskolákat is államosították, 1950-től azonban újra engedélyezték a győri és a pannonhalmi gimnázium működését. A rendszerváltás után a pannonhalmi bencés közösség — az iskolai munka folytatása mellett — új munkaterületeken is próbálja megteremteni azokat az anyagi lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik számára, hogy betöltse szerepét az egyházban és a világban.

Nevezetességek az apátságban:

  • Bazilika, altemplom
  • Porta Speciosa
  • Kerengő
  • Könyvtár
  • Millenniumi emlékmű
  • Boldogasszony-kápolna
  • Arborétum és Gyógynövénykert
  • Gyűjtemények
  • Kortárs építészet

Látogatási információk:

  • Egyéni: egyénileg érkező vendégek megtekinthetik az apátságot audioguide segítségével, illetve lehetőség van tárlatvezetésen való részvételre is. A tárlatvezetés 11.30 és 14.30 órakor kezdődik magyar nyelven az új Apátsági turista bejárattól.
  • Csoportos: előzetes bejelentkezés és időpont egyeztetés esetén garantáltak a programok. A csoportos látogatás esetén a tárlatvezetésen túl lehetőség van gyógynövénykerti látogatásra is, melynek során a középkorban és a jelenleg is használt gyógy- és fűszernövények kerülnek bemutatásra.
Fullscreen-Logo
Pannonhalmi Bencés Főapátság

loading map - please wait...

Pannonhalmi Bencés Főapátság 47.552288, 17.760515

További információ itt