Minden év augusztusában a bakonyi betyároktól hangos Zirc városa, hiszen itt rendezik meg évente a Bakonyi Betyárnapok és Országos Betyártalálkozó elnevezésű programsorozatot.
A Bakonyi Betyárnapok Zirc város kiemelt rendezvénye. Programjai közt többek között szerepel Vadételfőző Fesztivál és verseny, népzene, táncház, mesemondás, sztárfellépők, lovas felvonulás és különböző lovas programok, Bakonyi Betyárkupa, népi sportjátékok, gyermekanimáció, Kézműves Liget, hagyományőrző műsorok, Mesterségek Utcája és Ízek utcája. A rendezvény a hagyományőrzésen, a sajátos történelmi múlton alapulva mutatja be a Bakony kulturális, természeti, gasztronómiai értékeit, ember és ló kapcsolatát. (Forrás: www.fesztivalkalauz.hu)
A mai könyvtár alapját képező köteteket a 18. század elején Heinrichauból hozták a ciszterci szerzetesek. Ez az állomány ma 65.000 kötetből áll. Ebből 70 kötet a 15. századból való ősnyomtatvány, hazai viszonylatban jelentős szám. A könyvtár állományát századokon át folyamatosan bővítették. Témák szerint tükrözi egy szerzetes tanító rend igényeit. A teológia mellett történelem, irodalom, természettudományok, de a segédtudományok is képviselve vannak. A nyelvi megoszlás sokrétű: nagyrészt latin, német, magyar, de emellett görög, héber, angol, francia, olasz nyelvű kiadványokat is találunk.
A könyvtár ritkaságai közé tartozik a Thuróczy Krónika 1488. augsburgi kiadása, vagy az úgynevezett Schedel Krónika: 1493-ból Nürnbergben Koberger nyomdájában készült fametszetekkel gazdagon díszített német nyelvű kötete. A magyar anyagból kiemelkedik Werbőczy István Hármas könyvének Heltai Gáspár által 1571-ben Kolozsvárott nyomtatott magyar nyelvű kiadása. 1656-ban, Londonban kiadott 9 nyelvű 7 kötetből álló biblia, a 18. századból a 64 kötetes Zedler féle Universal Lexikon német nyelven, a 19. századból jelentős a Flora Universalis 47 kötete, mely az akkor ismert összes növényt kézi festésű ábrákkal mutatja be.
Nagy élményt nyújt a könyvek mellett a könyvtár Nagytermének világhírű intarziás berendezése, melyet nagyrészt a Bakony jellegzetes fájából, habos kőrisből tervezett és készített Wilde Mihály zirci asztalosmester. Ugyancsak látható öccsének Wilde Józsefnek egy kis intarziája, melyet sokféle bakonyi fafajtából készített. Ez az 1862-es londoni világkiállításon Magyarországnak kimagasló elismerést szerzett. (Forrás:http://www.utazzitthon.hu/zirc_reguly_antal_muemlekkonyvtar.html)
A könyvtár 1953 óta az Országos Széchenyi Könyvtár kezelésében van.
Országos Széchényi Könyvtár Reguly Antal Műemlékkönyvtár
loading map - please wait...
Országos Széchényi Könyvtár Reguly Antal Műemlékkönyvtár47.263275, 17.874101
A Bakonyi Természettudományi Múzeumot – hazánk első vidéki természetrajzi szakmúzeumát – 1972-ben alapították, de gyűjteményei évszázados múltra tekintenek vissza. A múzeum belső és külső munkatársainak részvételével 1962 óta folyik a hegység tudományos vizsgálata, “A Bakony természeti képe” elnevezésű program. Ennek eredményeit, az évtizedek alatt összegyűlt geológiai, botanikai és zoológiai ismeretanyagot állandó kiállításon keresztül mutatják be.
A zirci születésű híres magyarságkutató etnográfus, nyelvtudós szülőházában kapott helyet az életútját és tudományos kutatásait, valamint Zirc és a Magas-Bakony helytörténeti, néprajzi tárgyi emlékeit, szellemi értékeit őrző múzeum. Az épületegyüttes földszintes szárnyában tíz bakonyi népi kismesterséget bemutató és oktató műhelyt alakítottak ki.
Látogatási információk
Elérhetőség:
8420 Zirc, Rákóczi tér 10.
Tel.: +36-88-415-422, +36-30-2376493
E-mail: regulymuzeum@invitel.hu
Nyitva tartás:
hétfőtől-szombatig: 9:00-17:00
vasárnap 10:00-12:00 és 14:00-16:00
Belépőjegy:
kedvezményes (diák, nyugdíjas, pedagógus): 250 Ft
teljes árú (felnőtt): 500 Ft
Zirci lakosoknak a belépés ingyenes
Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház
loading map - please wait...
Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház47.262209, 17.870851
Hazánk legmagasabban fekvő élőfa-gyűjteményét az 1182-ben Zircen letelepedett ciszterci rend hozta létre. A Ciszterci Apátság műemléki környezetében angolkert stílusban létesült park Zirci Arborétum Természetvédelmi Terület elnevezéssel 1951 óta országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt áll. Vagyonkezelője és természetvédelmi kezeléséért felel a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság.
Érdekes építménye az Arborétumnak a filagória, ahol kamarahangversenyeket szerveztek már a 1930-as években és annak a hagyománynak az ismeretében az 1950-es, az 1990-es években. A parkcentrumban egy hársfacsoport árnyában Békefi Remig apátúr, művelődéstörténész 1934-ben alapított kegyeleti emlékhelye látható.
A zirci apátságot III. Béla király 1182-ben a bakonyi királyi erdőispánság területén alapította. Zirc oklevelei és könyvei a 16. században nyomtalanul eltűntek és elpusztultak, ezért korai történetéről igen keveset tudunk. A török időkben, miután Veszprém elesett, már Zirc sem nyújtott biztonságot, így a terület ebben az időben lakatlan maradt. Azt ezt követő időkben lassan szerveződött újra a rend. 1750-ben tizenkettőre növekedett a szerzetesek száma. 1752. június 4-én Padányi Biró Márton veszprémi püspök nagy ünnepség keretében felszentelte a nagy gonddal megépített barokk templomot. 1814-ig Zircnek nem volt külön apátja, I. Ferenc király ekkor Dréta Antal zirci perjelt nevezte ki apátnak. Dréta Antal zirci apát kinevezésekor az állam és a társadalom elvárta, hogy a zirci ciszterciek is vegyenek részt a jezsuiták 1773-ban történt feloszlatása következtében elárvult gimnáziumok fenntartásában. Így Zirc elvállalta a székesfehérvári és a pécsi gimnáziumot, miután az egri gimnázium vezetése a Pásztóval való egyesülés következtében ugyancsak reáhárult. Így lettek a magyarországi ciszterciek mintegy tanítórenddé. 1923-ban XI. Piusz pápa felállította a rend Zirci Kongregációját, amelynek alkotmánya, konstitúciója 1941-ben nyert először szentszéki jóváhagyást. Werner Adolf apát (1924-1939) kormányzása alatt, 1928 és 1939 között Budán, Baján, Pécsett és Székesfehérváron új, modern és kitűnően berendezett gimnáziumokat épített a rend. 1945-be a zirci apátságtól kárpótlás nélkül elvették birtokait, amelyek addig a gimnáziumok fenntartását szolgálták, 1948-ban államosították az ország minden iskoláját, 1950-ben pedig a totális kommunista diktatúra betiltotta a rend minden működését. 1989-ben a Zirci Kongregáció ismét államilag elismert intézmény lett. Az első néhány szerzetes 1990 elején térhetett vissza Zircre. Nyugdíjas korú, idős rendtagokkal és néhány növendékkel kellett mindent újra kezdeni. 1993-ban a pécsi, 1994-ben a székesfehérvári, 1997-ben a budai és az egri gimnázium a rend tulajdonába és ciszterci irányítás alá került. (Forrás: http://www.ocist.hu/rendtortenet-magyarorszagon)
