A régi korok szerzetesei nagy gonddal termesztették és gyűjtötték a gyógyításhoz szükséges növényeket. A természet tudományos vizsgálatára, a monostor természeti környezetének tudatos alakítására a 19. század első évtizedeiből vannak adataink. 1830-ban már mintegy 80 fa- és cserjefaj található az apátság arborétumában, amelynek angolkert jellegét Szeder Fábián alakította ki az 1840-es években. Az arborétum területén ma több száz fa- és cserjefaj található, s ezek egy része különleges, az országban csak kevés helyen előforduló faj és fajta. A Főapátsági Arborétum a felüdülés, a kikapcsolódás helye, de rendszeres oktató- és kutatómunka is folyik itt. Védett botanikai értékei mellett igen gazdag a terület énekesmadár állománya is.
A Pannonhalmi Főapátság Arborétuma és Gyógynövénykertje egész évben látogatható,
májustól szeptemberig 9-20 óra között,
októbertől áprilisig 10-17 óra között.
A Gyógynövényház és a Lepárlóépület nyitva tartása:
március 31.–április 30: kedd–vasárnap 11-17 óráig
május 1.–szeptember 30: hétfő–vasárnap 11-17 óráig
október 1.–október 13: kedd–vasárnap 11-17 óráig
Előzetes bejelentkezés és külön programok esetén ettől eltérő időpontokban is lehetséges a látogatás.
A Bakonyban, a Veszprémből Győrbe vezető országút mentén, festői környezetben, a Vár-hegy Kelet-Nyugati irányában húzódó, dachsteini mészkő- szirtjének éles gerincén áll a még romos állapotában is páratlanul szép 13. században épült gótikus Cseszneki Vár.
A több mint 700 éves Vár virágkora -Zsigmond királyunk uralkodásának idejére- a 15. századra tehető, mely időszakban a Várat birtokló Garai család, impozáns megjelenésű, gótikus lovagvárrá építette át az addig alacsony, belsőtornyos kis Várat. Hadászatilag, országosan is kiemelkedő szerepet először a török időkben – Veszprém eleste után betagozódott a magyar végvári védelmi rendszer első vonalába – majd később, a Rákóczi szabadságharc idején kapott. Utolsó tulajdonosai az Eszterházyak voltak, akik a 18. század közepére barokk Várkastéllyá építették át. Az 1810. évi földrengés nagy károkat okozott az épületegyüttesben, majd az 1820-as, villámcsapásból eredeztethető tűzvész meghozta a Vár végső leromlását.
A Vár egész évben, minden nap 9.00 órától fogadja a látogatókat. Kapuzárás sötétedés előtt 1 órával.
Állandó program:
Ingyenes várvezetés és várkörnyéki séta tavasztól őszig, minden szombaton 11 és 15, vasárnap 15 órakor.
Veszprém egyik híres jelképe a Fejes-völgy felett átívelő Viadukt, a kanyargó Séd-patak fölött 50 méteres magasságban emelt Szent István Völgyhíd. Ezen híd Magyarország egyik legnagyobb és legszebb völgyhídja. Tervezője Folly Róbert volt.
A Jeruzsálemhegyet a Temetőheggyel összekötő híd két forgalmi sávos, háromnyílásos felsőpályás vasbeton ívhíd. A hídról – és közbenső pihenőteraszáról – szép panorámaképek tárulnak fel a Várnegyedről és nyugati irányban a Séd-völgyről, s a távoli Bakony hegyvonulatáról.
996-ban Szent Benedek életideálját követve cseh, német földről és Itáliából érkezett szerzetesek telepedtek le a magyar törzsek által elfoglalt Kárpát-medence nyugati részén, az egykori “Pannónia szent hegyén” (Mons Sacer Pannoniae). A bencés szerzeteseké az érdem, hogy a X. század európai népeit rettegésben tartó, fosztogató magyarok megszelídítésében uralkodójuk, Géza fejedelem, majd annak fia, az első magyar király, I. (Szent) István segítségére siettek. A Tours-i Szent Márton tiszteletére emelt monostor a fejedelmi alapítás szándéka szerint a középkori Európa kultúrájának keleti hídfőállása lett. I. István megerősítette a monostor jogait az 1001-ben kiadott Pannonhalmi Alapítólevéllel: “Pannónia hegyén lévő Szent Márton monostornak … olyan kiváltságot engedélyeztünk, amilyet Montecassino Szent Benedek monostora kapott. ” Az oklevél a Pannonhalmi Bencés Főapátsági Levéltárban található.
Pannonhalma az 1541-ben történt főapátsággá válásával kiemelt helyet kapott a magyarországi bencés monostorok között. József 1786-ban beszüntette a magyar bencés kongregáció összes házának működését. A rendet 1802-ben állították vissza, mely elsődleges munkaterületéül a középiskolai oktatást kapta. 1945 után a rend birtokait és a bencés iskolákat is államosították, 1950-től azonban újra engedélyezték a győri és a pannonhalmi gimnázium működését. A rendszerváltás után a pannonhalmi bencés közösség — az iskolai munka folytatása mellett — új munkaterületeken is próbálja megteremteni azokat az anyagi lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik számára, hogy betöltse szerepét az egyházban és a világban.
Nevezetességek az apátságban:
Bazilika, altemplom
Porta Speciosa
Kerengő
Könyvtár
Millenniumi emlékmű
Boldogasszony-kápolna
Arborétum és Gyógynövénykert
Gyűjtemények
Kortárs építészet
Látogatási információk:
Egyéni: egyénileg érkező vendégek megtekinthetik az apátságot audioguide segítségével, illetve lehetőség van tárlatvezetésen való részvételre is. A tárlatvezetés 11.30 és 14.30 órakor kezdődik magyar nyelven az új Apátsági turista bejárattól.
Csoportos: előzetes bejelentkezés és időpont egyeztetés esetén garantáltak a programok. A csoportos látogatás esetén a tárlatvezetésen túl lehetőség van gyógynövénykerti látogatásra is, melynek során a középkorban és a jelenleg is használt gyógy- és fűszernövények kerülnek bemutatásra.
