Veszprém
Veszprém a Dunántúl közepén a Bakony és a Balaton-felvidék találkozásánál fekszik. A város eredete a népvándorlás koráig, a 8. századig vezethető vissza. Az avarok, a szlávok után a honfoglaló magyarság telepedett meg az akkorra már valószínűleg erősségnek számító Veszprémben.
A város neve szláv eredetű személynévből alakult, ám a kutatók még a mai napig nem tisztázták, hogy a Morva Birodalom egyik csapatvezérétől, vagy Szent István király lengyel származású unokaöccsétől ered.
A veszprémi püspökség alapítását 1000-ben a ravennai zsinaton hagyták jóvá, s 1009-ben királyi oklevélben rögzítették birtokainak határát. A székesegyházat, melyet I. István felesége, a bajor származású Gizella királyné alapított és szerelt fel, Magyarország első és legrégibb püspöki székesegyházaként emlegetik az oklevelek. A magyar királynék Veszprém székesegyházának örökös kegyurai lettek. A szentélyben állt a trónszékük, koronájukat a székesegyház kincstárában őrizték. Mindez a veszprémi püspökök számára számos kiváltság forrása lett. Őket illette a királynék koronázásának előjoga, s viselték a királyné kancelláriájának hivatalát. Veszprém határában, ugyancsak a Séd partján alapította 1020 körül István király fia, Imre herceg bizánci felesége, valamint kísérete részére a Veszprém-völgyi görög apácamonostort. Ennek görög nyelvű alapítólevele egy 1109-ben keltezett oklevélmásolatban maradt fenn. A hagyomány szerint az itt készült koronázási palást gazdag hímzésén Gizella királyné is dolgozott. (Forrás: www.veszpreminfo.hu)
