Pannonhalma, a Bencés Főapátság tövében épült 3600 lakosú város gyökerei a római korig vezethető vissza. Honfoglaló őseink kereszténységet ismerő avar, szláv és bajor szállásokat találnak itt. 996-ban missziós bencés szerzetesek telepednek meg a dombtetőn, s későbbiekben ez határozza meg a település fejlődését.
A középkor végére népes várossá fejlődik, s neve ekkortól a kolostor templomának védőszentje után “Szentmárton”. Az 1500-as évek elején végvárrá alakított kolostor falainál kiépül az iparosok, kereskedők negyede, a Váralja. A török időkben a lakosság hol behódol, hol elmenekül, végül a város elpusztul. A 18. század az újraépítés kora: németek és szlávok költöznek a magyar lakosok mellé, a faluképben már megjelennek a gazdálkodás első jelei: (pl: a még ma is álló majorépületek). A 19. században a gazdagodó mezőváros járási székhely, közlekedési csomópont, széleskörű kézműiparral, kereskedelmi hálózattal, kisebb üzemekkel.
1965-ben a település neve Győrszentmártonról Pannonhalmára változott. 2000-ben a település városi rangot kapott, így kistérségi szerepe is megnőtt. A városban számos étterem, panzió és kemping várja az idelátogató vendégeket. A Pannonhalmát körülölelő dombok csodálatos tölgy- és cserfa erdei a kerékpáros és a bakancsos turizmus kedvelőinek kínálnak felejthetetlen élményeket. (Forrás: www.pannonhalma.hu)
A régi korok szerzetesei nagy gonddal termesztették és gyűjtötték a gyógyításhoz szükséges növényeket. A természet tudományos vizsgálatára, a monostor természeti környezetének tudatos alakítására a 19. század első évtizedeiből vannak adataink. 1830-ban már mintegy 80 fa- és cserjefaj található az apátság arborétumában, amelynek angolkert jellegét Szeder Fábián alakította ki az 1840-es években. Az arborétum területén ma több száz fa- és cserjefaj található, s ezek egy része különleges, az országban csak kevés helyen előforduló faj és fajta. A Főapátsági Arborétum a felüdülés, a kikapcsolódás helye, de rendszeres oktató- és kutatómunka is folyik itt. Védett botanikai értékei mellett igen gazdag a terület énekesmadár állománya is.
A Pannonhalmi Főapátság Arborétuma és Gyógynövénykertje egész évben látogatható,
májustól szeptemberig 9-20 óra között,
októbertől áprilisig 10-17 óra között.
A Gyógynövényház és a Lepárlóépület nyitva tartása:
március 31.–április 30: kedd–vasárnap 11-17 óráig
május 1.–szeptember 30: hétfő–vasárnap 11-17 óráig
október 1.–október 13: kedd–vasárnap 11-17 óráig
Előzetes bejelentkezés és külön programok esetén ettől eltérő időpontokban is lehetséges a látogatás.
A VIATOR Apátsági Étterem és Borbár a pannonhalmi Kosaras dombon, a Pannonhalmi Főapátság új látogatóépületében nyitott meg 2010. május 28-án. A VIATOR a pannonhalmi bencés szerzetesközösség gasztronómiai jelképe: egyszerre tradicionális és modern, olyan, amely érdemes a vendégek bizalmára. Alkalmas mind kirándulók, mind üzletemberek számára a mindennapi rohanás közben egy nyugodt ebédre vagy vacsorára.
A VIATORban kiemelt szerep jut a boroknak, elsősorban a stratégia partner Apátsági Pincészet termékeit – köztük olyan tételeket is, amelyek csak Pannonhalmán hozzáférhetők – kínálja a Vendégeknek, de szinte minden borvidék képviseltetve van a borlapon.
A Pannónia Szent Hegyén 996-ban letelepedett bencés szerzetesek templomuk és monostoruk felépítésével egyidőben újjáélesztették a rómaiak által már korábban elkezdett, de feledésbe merült szőlő- és borkultúrát.
Újjászületés
A pannonhalmi bencés szerzetesek a korábbi évszázadokban mindig foglalkoztak szőlőtermesztéssel és borkészítéssel, az adott kor legmagasabb szintű szőlő- és borkultúráját művelték. A rendszerváltás után újabb lehetőség adódott, hogy ezt a hagyományt tovább ápolhassák, és 2003-ban felépült a Pannonhalmi Apátsági Pincészet.
“A Pannonhalmi Apátsági Pincészet ültetvényeiről származó szőlő feldolgozására a közel 2000 négyzetméter alapterületű, a monostor tövében épült új pincében és borházban kerül sor, amely Szent Márton hegyének délkeleti lábánál helyezkedik el. A szőlő feldolgozásához illetve a bor érleléséhez tájba illő, a domborzati viszonyokat jól kihasználó komplexum épült, amely lehetővé teszi, hogy a Pincészetbe látogatók teljes betekintést nyerhessenek a borászati munkába és annak eredményeibe.”
Szőlőültetvények
Az Apátsági Pincészet ültetvényei a pannonhalmi borvidéken találhatók, amelynek összterülete kb. 600 ha-ra becsülhető (ezzel a területnagysággal az ország 22 borvidéke közül a kisebbek közé tartozik). Időjárási viszonyai kiegyenlítettek, országos tekintetben közepes fény-, hő- és jó csapadékellátottságú. A szőlőművelés főleg löszön, homokon kialakult barna erdőtalajokon folyik, a kémhatás pedig valamennyi dűlő összes talajrétegében lúgos, a talajok így meszesek.
Pincészetünk közel 50 ha területen gazdálkodik, ültetvényeink jórészt a korábbi főapátsági területeken, négy nagyobb dűlőben helyezkednek el. A 2001-ben kezdődött szőlőtelepítési munkák révén az ültetvények 2,4 x 0,8 m térállásúak Guyot-művelésmódban. Létesítésüknél fontos szempont volt, hogy a hektáronkénti tőszámot 5000 fölé tudjuk emelni, mert így adott hozam elérését megcélozva lényegesen csökkenthető a tőkénkénti terhelés, ezáltal a borkészítés jobb minőségű alapanyagból indulhat meg. A művelés során állandó követelményünk a korszerű gépesítés és az igényes kézi munka optimális egyensúlyának megtartása.
Látogatás
Pincészetünk mint nyitott látványpince alkalmas és lehetőséget nyújt arra, hogy a mesterség iránt érdeklődő, borkedvelő közönség betekintést nyerjen a borászati munkákba és kommentált kóstolók keretében ismerje meg borainkat. A látogatás a Pincészet által szervezett szakvezetéssel történik, amelynek keretében vendégeink megismerkedhetnek a bencés szőlő- és borkultúra történelmével, megtekinthetik az új épületegyüttest és végigkövethetik a borkészítés technológiai folyamatait valamint megkóstolhatják a borokat, amelyhez a klasszikus pinceágban egy közel 50 fő kényelmes leültetésére szolgáló kóstolóhelyiség került kialakításra.
Jó idő esetén május elejétől augusztus végéig minden nap, szeptemberben pedig hétvégenként üzemel Kóstolóteraszunk, ahonnan a monostori levendulaültetvények és a Keletre nyúló táj csodálatos képe tárul látogatóink elé. Az időjárástól függően működő teraszon azoknak a vendégeknek is alkalmuk nyílik aktuális boraink kóstolására, akik nem kívánnak pincelátogatási programon részt venni vagy éppen csak egy kellemes délutánt szeretnének eltölteni ebben a páratlan környezetben.
A borturisztikai lehetőségeken túlmenően hagyományosan megrendezett jazz- és népzenei koncertekkel illetve egyéb kulturális eseményekkel szeretnénk a jövőben is még emlékezetesebbé tenni vendégeink Pincészetünkben tett látogatását.
996-ban Szent Benedek életideálját követve cseh, német földről és Itáliából érkezett szerzetesek telepedtek le a magyar törzsek által elfoglalt Kárpát-medence nyugati részén, az egykori “Pannónia szent hegyén” (Mons Sacer Pannoniae). A bencés szerzeteseké az érdem, hogy a X. század európai népeit rettegésben tartó, fosztogató magyarok megszelídítésében uralkodójuk, Géza fejedelem, majd annak fia, az első magyar király, I. (Szent) István segítségére siettek. A Tours-i Szent Márton tiszteletére emelt monostor a fejedelmi alapítás szándéka szerint a középkori Európa kultúrájának keleti hídfőállása lett. I. István megerősítette a monostor jogait az 1001-ben kiadott Pannonhalmi Alapítólevéllel: “Pannónia hegyén lévő Szent Márton monostornak … olyan kiváltságot engedélyeztünk, amilyet Montecassino Szent Benedek monostora kapott. ” Az oklevél a Pannonhalmi Bencés Főapátsági Levéltárban található.
Pannonhalma az 1541-ben történt főapátsággá válásával kiemelt helyet kapott a magyarországi bencés monostorok között. József 1786-ban beszüntette a magyar bencés kongregáció összes házának működését. A rendet 1802-ben állították vissza, mely elsődleges munkaterületéül a középiskolai oktatást kapta. 1945 után a rend birtokait és a bencés iskolákat is államosították, 1950-től azonban újra engedélyezték a győri és a pannonhalmi gimnázium működését. A rendszerváltás után a pannonhalmi bencés közösség — az iskolai munka folytatása mellett — új munkaterületeken is próbálja megteremteni azokat az anyagi lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik számára, hogy betöltse szerepét az egyházban és a világban.
Nevezetességek az apátságban:
Bazilika, altemplom
Porta Speciosa
Kerengő
Könyvtár
Millenniumi emlékmű
Boldogasszony-kápolna
Arborétum és Gyógynövénykert
Gyűjtemények
Kortárs építészet
Látogatási információk:
Egyéni: egyénileg érkező vendégek megtekinthetik az apátságot audioguide segítségével, illetve lehetőség van tárlatvezetésen való részvételre is. A tárlatvezetés 11.30 és 14.30 órakor kezdődik magyar nyelven az új Apátsági turista bejárattól.
Csoportos: előzetes bejelentkezés és időpont egyeztetés esetén garantáltak a programok. A csoportos látogatás esetén a tárlatvezetésen túl lehetőség van gyógynövénykerti látogatásra is, melynek során a középkorban és a jelenleg is használt gyógy- és fűszernövények kerülnek bemutatásra.
