View Sidebar

Kategória: Látnivalók

Bakonyi Gyilkos-tó

Bakonyi Gyilkos-tó

Aki járt már az Erdélyben található Gyilkos-tónál, melyet egy hegyről leszakadó törmelék hozott létre, az bizonyára tudja, hogy a vízből tömegesen kiálló, halott fák csonkja bizony, izgalmas látvány. Ha valaki azt gondolja, kis hazánkban hasonlót nem talál, akkor téved! A Hubertlaki tó (Bakonyi “Gyilkos-tó”) a Farkasgyepűi Erdészet által nemrég rendbetett környék a Hubertlaki tavat öleli részben körbe. A tavat a Hamuházi-séd táplálja, keletkezésének oka egy mesterséges gát. A tó valóban tiszta, mégpedig annyira, hogy állítólag még gőtéket is rejt magában. Hubertlak az Esterházy család vadászkastélya volt, mely leégett, helyén az erdőgazdaság által üzemeltetett kulcsosház áll.

A legenda

Hubertus, akinek nevéről legtöbb embernek csak a likőr jut eszébe, 658-ban született hercegi családban. A mai Belgium területén (akkoriban neustrieni hercegség), megismerkedett Héristallal a kor egyik legféktelenebb vadászával, kitől e szenvedélyt átvette. Hogy meglegyen a vad öldöklések oka, tudni érdemes, hogy Hubertusunk ebben az udvarban ismerkedett meg Floribandéval, Löwen grófjának lányával. Romantikus, nagy szerelem szövődött kettejük között. Boldogságban keltek egybe. Hitvese és az első gyermekük a szüléskor gyermekágyi lázat kaptak és meghaltak. Hubertus a tragédia hatása alól vad tivornyákon, öldöklő vadászatokon kereste a feledést. A kicsapongó életet élő hercegi sarj nagypénteken, egy vadászat alkalmával fénylő keresztet pillantott meg egy gyönyörű szarvas agancsai között. E jel hatására megtért, előbb remete, majd pap, végül pedig püspök lett, akit már a X. században a vadászok védőszentjévé választottak. (Forrás: gajavolgy.hu)

Fullscreen-Logo
Hubertlaki-tó

loading map - please wait...

Hubertlaki-tó 47.284411, 17.679405

Pontos túraleírás a turautak.com weboldalon

Arborétum és Gyógynövénykert

Arborétum és Gyógynövénykert

A régi korok szerzetesei nagy gonddal termesztették és gyűjtötték a gyógyításhoz szükséges növényeket. A természet tudományos vizsgálatára, a monostor természeti környezetének tudatos alakítására a 19. század első évtizedeiből vannak adataink. 1830-ban már mintegy 80 fa- és cserjefaj található az apátság arborétumában, amelynek angolkert jellegét Szeder Fábián alakította ki az 1840-es években. Az arborétum területén ma több száz fa- és cserjefaj található, s ezek egy része különleges, az országban csak kevés helyen előforduló faj és fajta. A Főapátsági Arborétum a felüdülés, a kikapcsolódás helye, de rendszeres oktató- és kutatómunka is folyik itt. Védett botanikai értékei mellett igen gazdag a terület énekesmadár állománya is.

A Pannonhalmi Főapátság Arborétuma és Gyógynövénykertje egész évben látogatható,

  • májustól szeptemberig 9-20 óra között,
  • októbertől áprilisig 10-17 óra között.

A Gyógynövényház és a Lepárlóépület nyitva tartása:

  • március 31.–április 30:  kedd–vasárnap 11-17 óráig
  • május 1.–szeptember 30:  hétfő–vasárnap 11-17 óráig
  • október 1.–október 13:  kedd–vasárnap 11-17 óráig

Előzetes bejelentkezés és külön programok esetén ettől eltérő időpontokban is lehetséges a látogatás.

További információ:
TriCollis Tárlatvezető Iroda
Tel.: (+36 96) 570 191
Email: info@osb.hu

Fullscreen-Logo
Pannonhalmi Bencés Főapátság

loading map - please wait...

Pannonhalmi Bencés Főapátság 47.552288, 17.760515

Bővebb információ itt

Zirc

Zirc

Zirc festői fekvésű kisváros a Magas-Bakonyban, a Zirci-medencében. Magyarország legmagasabban fekvő városa (a városközponton a 400 m-es szintvonal halad át). Veszprémtől 25 km, Pápától 45 km, a Balatontól 35 km, Győrtől 57 km távolságra található.

A város nevének eredetére több magyarázat létezik: lehetséges, hogy a szürc = szív szóból származik, mint a Bakony szíve, de sokan a szürec = makkoltatás szóból eredeztetik. Története, amely több mint 900 évre tekint vissza, leginkább a ciszterciek apátságához fűződik. Az első ciszterci apátságot 1182-ben III. Béla alapította, amely a 15. század elejéig a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. 1699-ben harmincegyezer forint örökáron a sziléziai Heinrichau kezére került. Az első német telepesek 13 házát 1704-ben a kurucok felégették, 1715-25 között újabb német telepesek érkeztek és felépült az első 28 ház. Ezt követően indult meg Zirc újjáalapítása. A település 1984-ben kapott városi jogot. Településrészek: Kardosrét, Akli, Szarvaskút, Tündérmajor. (Forrás: Wikipedia)

Veszprém

Veszprém

Veszprém a Dunántúl közepén a Bakony és a Balaton-felvidék találkozásánál fekszik. A város eredete a népvándorlás koráig, a 8. századig vezethető vissza. Az avarok, a szlávok után a honfoglaló magyarság telepedett meg az akkorra már valószínűleg erősségnek számító Veszprémben.

A város neve szláv eredetű személynévből alakult, ám a kutatók még a mai napig nem tisztázták, hogy a Morva Birodalom egyik csapatvezérétől, vagy Szent István király lengyel származású unokaöccsétől ered.

A veszprémi püspökség alapítását 1000-ben a ravennai zsinaton hagyták jóvá, s 1009-ben királyi oklevélben rögzítették birtokainak határát. A székesegyházat, melyet I. István felesége, a bajor származású Gizella királyné alapított és szerelt fel, Magyarország első és legrégibb püspöki székesegyházaként emlegetik az oklevelek. A magyar királynék Veszprém székesegyházának örökös kegyurai lettek. A szentélyben állt a trónszékük, koronájukat a székesegyház kincstárában őrizték. Mindez a veszprémi püspökök számára számos kiváltság forrása lett. Őket illette a királynék koronázásának előjoga, s viselték a királyné kancelláriájának hivatalát. Veszprém határában, ugyancsak a Séd partján alapította 1020 körül István király fia, Imre herceg bizánci felesége, valamint kísérete részére a Veszprém-völgyi görög apácamonostort. Ennek görög nyelvű alapítólevele egy 1109-ben keltezett oklevélmásolatban maradt fenn. A hagyomány szerint az itt készült koronázási palást gazdag hímzésén Gizella királyné is dolgozott. (Forrás: www.veszpreminfo.hu)

Pápa

Pápa

Pápa város Veszprém megyében a Pápai kistérség központja. Az egykor bővízű Tapolca-patak völgyében, a Pápai-síkság középpontjában található, a Bakony hegység és a Kisalföld találkozásánál. Itt halad a 83-as főút.

Az elmúlt századokban a helytörténészek több, a néphagyományban élő mondát feljegyeztek a város nevéről, amelyek általában a hasonló hangzás miatt a katolikus egyházfővel hozzák kapcsolatba a névadást és az államalapítás korába nyúlnak vissza. A legismertebb történet szerint, melyet már Bél Mátyás is feljegyzett 1735-ben. I. István király ezen a helyen találkozott a Rómából visszatérő Asztrik püspökkel, aki átadta neki a II. Szilveszter pápától hozott koronát. Ekkor a király így kiáltott fel: „Ecce papa misit mihi coronam”, vagyis „Íme, a pápa koronát küldött nekem”, a nép pedig az egyházfő iránti tiszteletből és hálából nevezte el Pápának a frissen alapított várost.

Pannonhalma

Pannonhalma

Pannonhalma, a Bencés Főapátság tövében épült 3600 lakosú város gyökerei a római korig vezethető vissza. Honfoglaló őseink kereszténységet ismerő avar, szláv és bajor szállásokat találnak itt. 996-ban missziós bencés szerzetesek telepednek meg a dombtetőn, s későbbiekben ez határozza meg a település fejlődését.

A középkor végére népes várossá fejlődik, s neve ekkortól a kolostor templomának védőszentje után “Szentmárton”. Az 1500-as évek elején végvárrá alakított kolostor falainál kiépül az iparosok, kereskedők negyede, a Váralja. A török időkben a lakosság hol behódol, hol elmenekül, végül a város elpusztul. A 18. század az újraépítés kora: németek és szlávok költöznek a magyar lakosok mellé, a faluképben már megjelennek a gazdálkodás első jelei: (pl: a még ma is álló majorépületek). A 19. században a gazdagodó mezőváros járási székhely, közlekedési csomópont, széleskörű kézműiparral, kereskedelmi hálózattal, kisebb üzemekkel.

1965-ben a település neve Győrszentmártonról Pannonhalmára változott. 2000-ben a település városi rangot kapott, így kistérségi szerepe is megnőtt. A városban számos étterem, panzió és kemping várja az idelátogató vendégeket. A Pannonhalmát körülölelő dombok csodálatos tölgy- és cserfa erdei a kerékpáros és a bakancsos turizmus kedvelőinek kínálnak felejthetetlen élményeket. (Forrás: www.pannonhalma.hu)

Bakonybél

Bakonybél

A Bakony-hegyég szívében, annak legmagasabb hegyei között (Kőris-hegy 709 m, Nagy-Somhegy 649 m), egy gyönyörű völgykatlanban fekszik Bakonybél. A területet felépítő mészkőben számos barlang alakult ki, melyek közül sok a hagyomány szerint a híres-hírhedt bakonyi betyárok rejteke volt.

A település története mindvégig összefonódott a bencés monostoréval, melyet I. István 1018-ban alapított. Az Árpád-korban jelentős szellemi központ volt. 1023–1030 között itt remetéskedett Szent Gellért, a falutól nem messze, a Szent-kútnál egy kápolna áll az itt töltött évek emlékeként.

A falu a török hódoltság idején teljesen elpusztult, a pannonhalmi apátság birtokába került. A törökök kiűzése után a pannonhalmi apátság próbálta újratelepíteni a települést: a 18. század elején szlovákok, majd a század végén németek költöztek a faluba. 1815–1859 között híres üveghuta működött a településhez tartozó Somhegypusztán. (Forrás: Wikipedia)

Csesznek

Csesznek

A települést a 13. századból ránk maradt források említik először, Cezneyc néven. Később Csesztnök, Cseszneg(h) néven is ismert. Magyarország helységeinek 1773-ban készült hivatalos összeírása Cseszneg néven említi, Pesty Frigyes 1864. évi kéziratos helynévgyűjteménye a községet Cseszneknek, a mellette lévő várromot Csesznegnek nevezi. A név a szláv čestnik köznévből származik. A község határában találhatók a cseszneki vár romjai.

A várbirtokhoz tartozó falut először 1372-ben említik. Később Vámhegy néven volt ismert. 1683-ban, amikor Kara Musztafa nagyvezír hadai teljesen elpusztították a falut, melyet önálló jobbágyfaluként csak a 18. század derekán szerveztek újra. A település lakói a 16. században áttértek a protestáns hitre, de a 18. századi betelepülők jórészt katolikusok voltak. Jelenleg református imaház és katolikus templom áll a hívek rendelkezésére. (Forrás: Wikipedia)

Kékfestő Múzeum

Kékfestő Múzeum

A pápai Kékfestő Múzeum 1962 augusztusában nyílt meg a nagyközönség előtt, és az egykori Kluge cég műhelyét és berendezéseit mutatja be, betekintést nyújtva a kékfestő mesterség rejtelmeibe. A Múzeum megtekintése során a látogatókat visszakalauzoljuk a múltba, felfedve eme csodás, régi foglalkozás szépségeit és nehézségeit. A kékfestés munkafolyamatának minden állomását és a mai napig működőképes gépeket is bemutatjuk a több mint 200 éves gyárépületben.

A kékfestés története

A kékfestés elődje a kelmefestés és a textilnyomás volt, mely technológiák már a 16. századtól léteztek. A kék szín elérésére a festőcsüllenget (Isatis tinctoria) használták, mely Európában őshonos festőnövény volt, amit Thüringiában és Franciaországban nagy területeken termesztettek. A 17. századi nagy földrajzi felfedezések során került behozatalra az indigó (Isatis indigofera) Indiából. Ez a festőnövényből előállított festőanyag színtartóbb, töményebb, jobb minőségű volt, így használata gyorsan elterjedt a posztó- és vászonfestésben. Ugyanebben az időben, szintén a felfedezéseknek köszönhetően, tömegesen jelentek meg Európában a mintás keleti anyagok, és velük együtt az úgynevezett rezervnyomású kelmefestő technika is. A kékfestő kifejezést 1770-ben olvashatjuk először Bengely István pápai lakos panaszos levelében. (Forrás: http://www.kekfestomuzeum.hu/)

Belépőjegy árak:

  • Felnőtt 800 Ft
  • Diák/nyugdíjas 600 Ft
  • Fotózás díja 300 Ft
  • Videózás díja 1000 Ft
  • Tárlatvezetés 1000 Ft-tól (100 Ft/fő)
Fullscreen-Logo
Kékfestő Múzeum

loading map - please wait...

Kékfestő Múzeum 47.328018, 17.468455

Bővebb tájékoztatás itt

Városnézés Pápán

Városnézés Pápán

Pápa városa három gyalogos túrát ajánl az ide látogatóknak. Mindegyik túraútvonal részletesen kidolgozásra került, természetesen az érdeklődők számára hozzáférhető a www.papa.hu oldalon. A látnivalókról rövid leírást is készítettek, ezzel is hozzájárulva a séták sikeréhez.

Első séta:

  • Fő tér: barokk stílusjegyek
  • Nagytemplom: gróf Esterházy Károly egri püspök építtette 1774-1786 között.
  • Plébániasor: műemlék vagy műemlék jellegű mindegyik épület.
  • Botka-ház: füzérei, rozettái, sarokerkélye és udvarának kovácsoltvas munkái a tér egyik ékességévé emelnek.
  • Griff Szálló: korábban nagy tánctermében egykoron megyebálok és színielőadások zajlottak. A helyreállított épület ismét szállóvendégeket fogad.
  • Zichy-ház
  • Kenessey-Szondy ház
  • Esterházy-kastély: az Esterházy-kastély az egykori vár alapjainak felhasználásával épült fel.

Második séta: 

  • Református ótemplom: Az épület ma Református Egyházművészeti és Egyháztörténeti Múzeum, és a dunántúli emlékeknek ad helyet.
  • Bencés templom: A mai templom 1737-1742 között épült a pápai származású Acsády Ádám veszprémi püspök megbízásából.
  • Kékfestő Múzeum: A berendezések, az alap-, nyers- és félkész anyagok, vegyszerek, mintafák és gépek olyan állapotban vannak, hogy bármelyik “pillanatban” indítani lehetne a termelést.
  • Református templom: 1931-1934 között épült
  • Református Kollégium: 1531-ben alapították
  • Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei és Könyvtára
  • Gránátalma Múzeumpatika

Harmadik séta:

  • Ferences templom: gróf Esterházy Ferenc építtette fel a ma is álló templomot 1678-1680-ban.
  • Bábsütők háza: 1790 körül épített bábsütők (mézeskalácsosok) céhháza.
  • Református Ókollégium: a ma Leányinternátusként működő épület falai között tanult Petőfi Sándor költő, Jókai Mór író és Orlai Petrich Soma festőművész.
  • Zsinagóga: építését 1844-ben kezdték el. A 398 m2 alapterületű, közel 20 méter magas épületet Löw Lipót rabbi szentelte fel 1846-ban.